Share/Bookmark

2013. május 18., szombat

Bodzavirág szörp (szirup) és zselé

Tavaly akkor sikerült eldönteni, hogy bodzavirágot szeretnék, amikor épp elvirágzott, így hosszas keresés eredményeként sikerült pár tányért találni, amely elegendő volt egy felturbózott, bodzamézes vasárnapi reggelihez...

Idén figyeltem, mikor érkeznek a hírnökei a mennyei mannának, így HeF-el már célirányosan mentünk sétálni :-)

Mohóságot félretéve egy pici kosárnyi bodzavirág tányért gyűjtöttünk, mivel a tavalyi lekvár befőzés tapasztalatai alapján idén is maradunk a több típusú gyümölcsből kevesebb üveggel elvnél.
Bár az az igazság, hogy a bodzavirág zselé annyira finom csemege, hogy ebből kell még egy kis tartalék...

Update: eltelt egy év, talán még a tavalyinál is szebbek az idén nyílt tányérok, így természetesen felkerekedtünk a kosárkánkkal, amit most már tele szedtünk. A tavalyi sikere után idén már bátrabban szedtük a tányérokat, kisebbek, nagyobbak szépen sorakoztak, amíg közel 100-an lettek.

A tányérokat mindig szellős gyűjtőbe szedjük, ne fülledjenek be, ügyelve arra, hogy a lehető legvédettebb (szennyeződésmentes) helyről gyűjtsük és óvatosan vágjuk el a szárát, hogy a virágpor ne hulljon le.

És ami miatt fontosnak tartottam, hogy kiegészítsem a tavalyi receptet, az az, hogy kicsit másképp készítettem a szörpöt és a zselét, ami még az emlékeimben élő ízeket is felülmúlta...


BODZAVIRÁG SZÖRP (SZIRUP) ÉS ZSELÉ 8-9 dl szörp és 8-9 dl zselé (egészségesebb összetevők)

100 db bodzavirág tányér
60 dkg cukor (gyümölcscukor, nyers nád, nyírfa)
1 citrom leve
1 csapott evőkanál citromsav
3 l víz
zseléhez továbbá:
1 csomag 3:1 dzsemfix

1. a bodza tányérokat tisztítsuk meg a vastagabb szárrésztől, majd a cukorral, a citrom levével és a citromsavval tegyük egy lábosba
2. öntsük fel annyi vízzel, ami kényelmesen ellepi és lefedve tegyük hűvös helyre 1 napra ázni
3. ha letelt az áztatás ideje, sűrű szövésű textílián keresztül szűrjük át egy másik lábosba és fedő nélkül, közepes lángon forraljuk, amíg közel felére besűrűsödik (1-2 óra)
4. amíg forr a lé, tisztítsuk meg, csírátlanítsuk a szörpös üvegeket és ha elfőtte a lé közel felét, akkor töltsük meg az üvegeket és zárjuk le
(ha csak szörpöt szeretnénk, akkor az összes szirupot adagoljuk, ki, ha szeretnénk zselét is, akkor a kívánt mennyiséget tegyük félre és várjuk, amíg kissé kihűl)
5. ha kihűlt a szirup, mérjük le és az útmutató szerinti mennyiséget keverjük hozzá a dzsemfixből (nálam 9 dl maradt, így az egész csomagot beletettem)
6. közepes-magas lángon forraljuk fel a dzsemfixes levet, majd, ha forr, hagyjuk 1/2 percig lobogva forrni
7. szedjük csírátlanított, tiszta befőttes üvegekbe, zárjuk le fóliával és tetővel, majd fordítsuk fejre az üvegeket 5 percre (ezzel vákuum képződik és segíti a tartósítást), majd mehet a kamrába

Praktikák:
- ízlés szerint lehet az összetevők mennyiségét változtatni
- a szörp fogyasztásakor adhatunk hozzá friss citrom levét és hígítsuk vízzel
- olyan helyen szedjük bodzavirágot, ami védett, távol esik az autós forgalomtól (ne legyen szennyezett), mert nem kell lemosni áztatás előtt a tányérokat


Napi útmutató: "Mindkettő - ami elől menekülsz és ami után vágyódsz - benned van." Anthony de Mello

2013. május 17., péntek

Piac – A választás szabadsága? Szavazat? Divat? Lehetőség? Tudatosság!

Avagy a Közös Piac kicsit más szemmel (is)…

Szerte a Világon kezd éledezni a felismerés, hogy változások, változtatások kellenek, melyre kifejezetten jótékonyan hat a válság nevű változás, ami még a tétlenkedőket is erre a felismerésre buzdítja. Számtalan területen lehetne ténykedni, de az oldal témája miatt nálunk a táplálkozás az egyik fő irány. 

Sok visszajelzés érkezik hozzánk, hogy igen érzik / látják / tudják / szeretnék, de hogyan is kezdjék a változást. Egyszerűen: apróbb lépésekkel, türelemmel, időt szánva a megismerésre, legyen szó akár a saját szervezetünkről, akár az (új) alapanyagokról, azok hatásáról, helyettesíthetőségéről, a komfortérzetünk, a megszokás fokozatos feszegetéséről.
Ezzel a döntéssel kezdetét veszi egy mesés utazás tele kísérletezéssel, tanulással és egy folyamatosan körvonalazódó, saját igényekre szabott táplálkozási kultúrával.

Mire érdemes figyelni ezen az úton?

Elsőként az alapanyagaink megválasztására:
-          finomított helyett teljes kiőrlésű, finomítatlan,
-          szintetikus helyett természetes, natúr,
-          feldolgozott helyett feldolgozatlan,
-          tömegtermék helyett egyedi, változatos.

Természetesen minden káros tényezőt nehéz kikerülni, de tudjuk csökkenteni még akkor is, ha saját magunk nem rendelkezünk kiskerttel, termelési lehetőséggel.

Ha nagy a kínálat, miért válasszam a hazait?
-     kevesebb idő telik el a szüret és a fogyasztóhoz kerülés között, ezért nincs feltétlenül szükség vegyszeres tartósításra,
-          az érett terményeket szüretelik, nincs szükség kényszerérésre,
-          rövidebb a szállítási út, nem, vagy kevéssé terheljük a környezetet,
-          segíti a hazai gazdaságot, mellyel élénkíti a termelést,
-          csökkenti a függést más országoktól.

Nem is olyan bonyolult, igaz? Gondolatébresztőnek semmiképp...

forrás: Közös Piac
És végül szeretnénk egy kis reklámot a Közös Piac nevű kezdeményezésnek. Jó látni, hogy sorra születnek hasonló jellegű rendezvények, de itt személyesen is érintettek vagyunk a kincseinkkel, ezért a kulisszák mögé is beláthatunk…

Szeretnénk ezúton is támogatni és megerősíteni a szervezőket, hogy látszik, látjuk, hogy szívügyük a Piac, várják és beépítik a visszajelzéseket, figyelnek ránk gyártókra, termelőkre, így nekünk marad energiánk a legfontosabbra, a vevőkre.

Mert miről is szól az igazi piac? Találkozásokról, beszélgetésekről, tapasztalatcseréről, praktikák megosztásáról, melyek méltón megmutatják a termékeink szeretetét és a szakmai tapasztalatot, de akár még barátságok is születhetnek.

Szeretnénk bátorítani a vásárlókat, hogy legyenek részesei ennek az újdonságnak, tapasztalatból látjuk, hogy egyre hosszabb bevásárló listával lehet érkezni…
A gyártókat, termelőket pedig bíztatni arra, hogy jöjjenek, színesítsék a kínálatot, legyenek elérhetők a vásárlók részére személyesen is.

A piac az ókor óta a mindennapi élet része, melyhez két fontos összetevőre van szükség a vevőre és az eladóra, vagyis a keresletre és a kínálatra. Nem titok hát, hogy a hosszútávú sikerre, a fenntarthatóságra óriási hatásunk van.

Éljünk a lehetőségekkel magunkért és a környezetünkért…

2013. május 8., szerda

Török menyasszony levese, avagy török vöröslencse leves

Nagyon ritkán szoktunk televíziót nézni, akkor is jellemzően 2-3 csatorna adása közül választunk. A napokban épp egy főzős műsor szólt a háttérben, amikor arra lettem figyelmes, hogy a bemutatott ételhez felsorolt hozzávalók közül épp minden megtalálható itthon, ráadásul a két fő összetevő (vöröslencse és bulgur) is elegendő hívószó volt ahhoz, hogy odafigyeljek...

A műsorban bemutatott étel a Turkish Bride's Soup, vagyis a török menyasszony levese volt, melyben igazán izgalmas összetevők is megjelennek, amelyek a hazai levesekben ritkán. Alig néhány fűszer szükséges hozzá, mégis elképesztően üde az íze, hidegben melegen, melegben langyosan tálalva is el tudom képzelni, ráadásul a vöröslencse könnyen emészthető, igazán tápláló alapanyag.

Az biztos, hogy az eddigi kedvenc indiai vöröslencse levesünk most már csak a második kedvenc vöröslencse levesünk...


TÖRÖK VÖRÖSLENCSE LEVES  4 személyre

25 dkg vöröslencse
12,5 dkg bulgur
2 db vöröshagyma
2 evőkanál vaj (lehet ghí is)
2 evőkanál paradicsompüré
2 teáskanál szárított menta
1 teáskanál őrölt pirospaprika
1/4 teáskanál őrölt cayenne paprika
1/2 citrom leve
csipet só (nem finomított, természetes)
tört bors

tálaláshoz:
citrom szeletek
friss menta

1. tisztítsuk meg a vöröshagymát és kockázzuk apróra, majd a vajon pirítsuk aranybarnára
2. adjuk a hagymához az őrölt paprikákat, a vöröslencsét és a bulgurt, majd öntsük fel annyi vízzel, ami bőven ellepi
3. adjuk a léhez a paradicsompürét, a mentát és a citrom levét, sózzuk, borsozzuk, majd gyakori keverés mellett, fedő alatt főzzük, amíg a vöröslencse és a bulgur puhára fő (ha szükséges, pótoljuk a vizet, de kifejezetten sűrű ez a leves)

Praktikák:
- a vöröslencsét nem kell beáztatni felhasználás előtt, 20-25 perc alatt pürésre fő
- szoktak tenni ebbe a levesbe lisztet is, de feleslegesnek tartom, mivel egyébként is egy kifejezetten sűrű
- paprikával elkevert olvadt vajjal is szokták tálalni, de a citromszelet - friss menta kombináció még üdébbé varázsolja
- tejérzékenyek vaj helyett ghí-vel, vagy olívaolajjal készítsék


Napi útmutató: "Az Élet segít megtenni a szükséges lépéseket, ha elég nyitott vagy. A semmiből varázsol apró csodákat eléd, olyanokat, amik aztán meghatározzák az egész életedet, és visszanézve világossá válik, hogy tökéletes rendben és összefüggésben alakítják az életedet." Oravecz Nóra

2013. május 6., hétfő

Savanyított retek

Viszonylag kevés savanyúságot eszünk, de akkor mindenképpen saját készítésűt.
A retket különösen szeretjük, épp kapóra jött a készlet felhalmozás, így egy csomagból el is készült ez a különleges finomság, melynek alapötletét ITT találtam.

Fontos: egy csepp / csipet / icipici sót sem szabad a lébe, vagy a retekre tenni, mert megköti a vizet és a zöldség nem marad ropogós!


SAVANYÍTOTT RETEK 2 személyre

5 szem nagyobb retek
1 db pici vöröshagyma
50 ml víz
50 ml fehérborecet (6%-os)
50 g cukor (nyers nád)
1 teáskanál fehér mustármag
1 teáskanál fekete mustármag
csipet őrölt gyömbér

1. távolítsuk el a retek zöldjét (remek pesto készíthető belőle), majd mossuk meg alaposan a gumókat, karikázzuk vékonyra, a vöröshagymát tisztítsuk meg és szeljük vékony csíkokra
2. egy lábosban keverjük össze a vizet, az ecetet, a cukrot a mustármagokkal és a gyömbérrel, melegítsük addig, amíg a cukor felolvad, ekkor adjuk hozzá a retket, a hagymát és főzzük, amíg forrni kezd
3. tegyük tiszta befőttes üvegbe, ha kihűlt, tároljuk hűtőben fogyasztásig

Praktikák:
- a fűszerezés ízlés szerint változtatható
- nem szabad sót hozzáadni, mert megpuhul a retek
- elegendő a megadott vízmennyiség, bár elsőre kevésnek tűnt


Napi útmutató: "Idegen tollakkal csak ékeskedni lehet, repülni nem." Király Dezső

2013. április 27., szombat

Brownie bonbon

Kívül roppanó, belül krémesen lágy, az elkészítésénél csak az elfogyasztása gyorsabb...


BROWNIE BONBON 15 db (egészségesebb összetevők)

5 dkg étcsokoládé (70 - 80 %)
5 dkg vaj (ghí)
1 evőkanál olívaolaj (extra szűz)
8 dkg porcukor (nyers nád)
1,5 dkg cukrozatlan kakaó (karobpor)
4 dkg liszt (teljes kiőrlésű tönköly)
1 egész tojás (bio, vagy szabadtartású)

1. a vajjal olvasszuk fel a csokoládét (kis lángon, ne forrjon)
2. a tojást a porcukorral verjük fel, majd adjuk hozzá az olívaolajat, a kakaót, a lisztet, a vajas
csokoládét és keverjük össze alaposan
3. tegyük a sütőformába a kapszlikat és adagoljuk bele a masszát, majd 180 fokra előmelegített sütőben süssük 10 percig (amikor már kérges a sütemény felülete, akkor jó, ne süssük túl, mert ahogy hűl, még szilárdul)

Praktikák:
- bátran próbáltuk a receptet teljes kiőrlésű tönköly liszttel, puha, krémes lesz a sütemény belseje, roppanós a külseje 
- egyben is kisüthető sütőpapírral bélelt formában (kb. 10x20-as formára elegendő a massza)
- a bonbonok közepébe lehet tenni csokicseppeket


Napi útmutató: "A papírsárkányok a széllel szemben szállnak a legmagasabbra - nem vele." Churchill

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...