Könyvteszt: Jill Colonna Akarom, mert Makaron!

A Rachel Allen könyvet kifejezetten vártam, aki olvasta a tesztünket, tudja, hogy vegyes érzelmekkel készültem a feladatra, így óriási csalódás volt, amikor az átvett küldeményt felbontva egy egészen más témájú könyvet tartottam a kezemben. Ráadásul a makaron őrület valahogy elkerült minket, így hívtam is a kiadót, hogy küldjék gyorsan a várva várt könyvet, ezt pedig én küldöm gyorsan vissza...

Ámde a kiadó örült a cserének, így kérte, hogy erről is készüljön áttekintés. Rendben, egyszer majdcsak nekiállok, gondoltam, de már kezdett kellemetlen lenni, hogy telik az idő, így végre épp kapóra jött némi "felesleges" tojásfehérje, így meg is volt a remek alkalom, hogy kipróbáljam..., aztán még kétszer. Bizony, annyira egyszerűen írja le a szerző a készítést, hogy szinte garantált a siker, ha pár apróságra figyelünk.

Jill Colonna: Akarom, mert Makaron! című könyve nem nevezhető szakácskönyvnek, hiszen kizárólag a makaronok érzékeny, ámde varázslatos világába kalauzol.

A tematika a már megszokott, hiszen a Tésztavarázs és A család kedvencei című könyv tesztelésekor kialakított metodikát követtük az összehasonlíthatóság és a következetesség miatt, törekedve arra, hogy az általános bemutatón túl, az objektív és a szubjektív benyomások megosztásával segítsük az olvasót.

A szerző

Jill Colonna skót származású, de közel 20 éve Párizsban él, itt ismerkedett meg és esett szerelembe a makaronokkal. Célja volt addig kísérletezni, amíg a párizsi cukrászdákban kapható finomságok ízvilágát és szépségét idéző, de otthoni körülmények között is egyszerű(bb)en elkészíthető receptúrát sikerül megalkotni. Lássuk sikerült-e…

A könyv

Kötészet

Album-szerű kemény fedeles, cérnafűzött kötésben készült, fóliázott védőborítóval ellátott, amely könnyen tisztítható és a kiválasztott recept jelölésére is hasznos. A kemény tábla jó tartást ad a könyvnek, a cérnafűzött kötésnek köszönhetően pedig a könyv oldalai gerincnél jobban kinyílnak (nem lapozódik el), gyakori használatnál sem áll fenn a veszélye annak, hogy néhány oldal kiesik. Méretében -a klasszikus albumszerű szakácskönyvekhez képest- kicsi, így kifejezetten könnyen kezelhető és tárolható.

Képek

A könyv témájából adódóan minden képen a makaron a főszereplő, a fotók elegánsan dekoratívak, néhol finoman túlzó, de mégis kifejezetten jól illeszkedik a központi témához általánosságban társított hangulathoz.

Tördelés, tagolás

A receptek jól áttekinthetők, mindegyikhez rövid gondolatébresztő, vagy ötlet tartozik, az összetevők listája elkülönített és eltérő színnel kiemelt. Az elkészítési mód érthetően, logikai sorrendben adja meg a teendőket, lépésenként, szerkezetileg is elkülönítve.

A tartalomjegyzék jól áttekinthető és követhető, külön kedvencem a könyv végén található makaronszervíz, bár némely praktika utólag már nem annyira hasznos, de majd legközelebb pont jól jön…

Alaptechnikák

A könyvben bemutatott receptek igényelnek türelmet és alázatot, hiszen ez a sütemény még gyakorlott cukrászoknak is tud kihívást jelenteni. A könyv legnagyobb előnye, hogy képekkel lépésenként illusztrálva, részletes útmutatóval segíti az alaprecept elsajátítását. Az összes többi recept már erre az alapra épül, elegendő akár csak gondolatébresztőnek, vagy inspirációnak is. Külön kiemelném, hogy az általános háztartási felszerelésen túl semmilyen speciális eszközt nem igényelnek a receptek, ez kifejezetten kedvemre való, hiszen láthatóan a szerző figyelt arra, hogy otthoni körülmények között fognak elkészülni a csemegék.

Teszt előkészület

A tesztelési metodikánktól eltérően ennél a könyvnél nem válogattam a receptek között (tekintettel az alaptechnikák részben leírtakra), kizárólag az alapreceptúrát teszteltük úgy, hogy a leírás alapján mindketten külön-külön, majd együtt is elkészítettük az alap macaront éppen azért, hogy valóban azt az eredményt kapjuk-e, amit a könyv ígér. Főként, hogy utána erre épül az összes többi recept.

Tapasztalatok, élmények

Objektív: érthető, logikusan követhető lépésekkel sajátítható el az alaprecept, akár kezdő, vagy makaron készítésében kevésbé gyakorlott főzőtündéreknek is. Nagy eséllyel garantált a siker már az első készítéskor is, de feltétlenül betartandóak a leírt szabályok.

Szubjektív: kicsit feszegettük a határainkat, próbáltuk tesztelni, hogy valóban alapvetően befolyásolják-e a megadott tényezők a sikert, illetve saját kíváncsiságunk miatt -a könyvtől függetlenül- szerettük volna letesztelni a növényi színezékeinket is, ezért a színes makaronok.

Összegezve, ennek az apró piciny ínyencségnek valóban lelke van, magához édesget, elvarázsol rögtön az első alkalommal, majd a második alkalommal, aztán gondol egyet és elkeserít a harmadiknál, pedig mindenre figyeltél és mindent betartottál…

A könyv valóban az otthoni makaron készítéshez nyújt alapot, amennyiben minden szabályt betartunk, szinte biztosan a cukrászdákat idéző süteményt készíthetünk.

Elkészítési idő

A makaron készítése alapvetően nem igényel sok jelenlétet, kulcs a gondos előkészítés, az elkészítés ezek után kifejezetten gyorsan megy.

Mennyiségek

A könyv többféle arányt ad meg, könnyen illeszthető létszámhoz a készítendő mennyiség.

Kinek ajánljuk?

Makaron rajongóknak… Akkor is, ha saját készítésűre vágysz és akkor is, ha csak szeretnéd megismerni a kezedben tartott két aprócska korong születésének folyamatát.

Itt is mi szorgoskodunk:

100% tiszta, természetes, vegán, vegyszer- és pálmaolajmentes, bőr- és környezetbarát, prémium anyagokból készülő, magyar alapkozmetikumok a mindennapi tisztálkodáshoz. 

Tovább...

Makaron készítése egyszerűen

A makaron mánia kapcsán már korábban is tettünk egy próbát, akkor ugyan csak dió állt rendelkezésre, a mandula helyett, de minden egyéb tekintetben követtük a megannyi fórumon elérhető "hivatalos" és kötelező, néhol varázsigével, de mindenképp valamilyen speciális lépéssel, vagy eszközzel tarkított folyamatot, így készült el a dicaron receptünk. 

Továbbra is tiszteletben tartjuk a készítés ezen módját, de azzal a módszerrel nálunk nem volt túlzottan motiváló az újabb és újabb változatok elkészítése...

Hogy mi változott? Egy eltévedt könyv tehet róla. Illetve, ma már tudom, nem is történhetett volna másképp, annak a bizonyos könyvnek nálunk kellett otthonra találni, de erről majd egy másik bejegyzésben... 

Igyekeztünk minden apró tapasztalatot összeírni, így bátorítunk mindenkit, hogy próbálja ki ezt az egyszerű verziót, amely varázslatos csemegét eredményez...

Az elkészítés leírásánál a "héjra" koncentráltunk, a tölteléknél az egyszerűségre törekedtünk, amely a már rutinszerű készítéskor bátran bonyolítható.

MAKARON EGYSZERŰEN 14-15 db normál (5-6 cm-es), vagy 22-25 db mini (3-4 cm-es)

50 g tojásfehérje (2 db tojás)

60 g mandulaliszt

33 g kristálycukor (nyers nád)

90 g porcukor (nyers nád)

színezék-opcionális

Az alapanyagokról:

Tojásfehérje: 

- a szakirodalom hűtőben 4-5 napig érleltet javasol, mi készítettük 2, 3 napig érleltből, de kipróbáltuk frissen felütött tojásból is (ezek körül egyik alkalommal lettek a legszebbek, de többször megismételve biztos, hogy pihentetni kell a fehérjét 3-4 napig)

- felütésnél fontos, hogy ne kerüljön bele tojássárga, mert nem lehet majd megfelelően felverni

- ha érleltet szeretnénk használni, lefedve tároljuk a hűtőben, másképp megszárad és használhatatlan

Mandulaliszt:

- legegyszerűbben szeletelt mandulából állítható elő, kávédarálón megdarálva (arra ügyeljünk, hogy finomra daráljuk, ne maradjanak benne szemcsék)

Kristálycukor:

- minden alkalommal nyers nádcukorral dolgoztunk, kiválóan működött

Porcukor:

- szintén nyers nádcukorból, kávédarálón finomra porítva készítettük (fontos, hogy itt se maradjanak szemcsék)

Színezék:

- gyönyörű színeket lehet elérni természetes növényi színezékekkel, mi nem javasoljuk a mesterséges színezékeket (a zöld makaronnál klorofillint, a szürkéslilánál lila sárgarépa színanyagot használtunk, de jól működik a kurkuma, vagy a kakaó is)

Elkészítés:

1. készítsünk elő 2 tepsit, mérjünk bele pontosan tapadásmentes sütőpapírt (ha nagyobb, igazítsuk pontos méretre) és a papír alsó felére, amely a tepsivel fog érintkezni rajzoljuk fel a korongok helyét (az 5-6 cm-eshez keressünk egy 4 cm átmérőjű formát és ceruzával rajzoljuk körbe úgy, hogy a karikák egymástól 2,5-3 cm-re legyenek)
2. készítsünk elő minden hozzávalót, a mandulalisztet és a porcukrot öntsük egy tálba és keverjük össze
3. a tojásfehérjét verjük fel úgy, hogy a kézi mixert a legmagasabb fokozatra állítjuk (így kevesebb levegőt kever a habba, nem fog összeesni sütés közben), a kristálycukrot fokozatosan hozzáöntve fényes habbá verjük
4. ha színezni szeretnénk, a színezéket a tojáshabban keverjük el alaposan
5. adjuk a habot a mandulás porcukorhoz és keverjük össze alaposan (kézzel, ezt már ne géppel végezzük), ameddig homogénné, csomómentessé válik és az összes légbuborék kipukkan a masszában (ez fontos, másképp nagyon megemelkedik, majd összeesik a korong sütéskor), a massza akkor jó, ha szalagos, darabosan esik le a kanálról (a kanálról a tálba csorgatott massza csak lassan simul bele az ott lévőbe)
6. a masszát töltsük nyomózsákba (magas falú pohárba állítva, a pohár alján megtámasztva a cső végét, a nyomózsák könnyen megtölthető)
7. a sütőpapír hátoldaláról átlátszó karikákba nyomjuk a masszát úgy, hogy a nyomócsövet a karika közepén, 2-3 mm-re a papír fölött tartjuk és addig nyomunk egy adagot, amíg a massza eléri az előrajzolt karika vonalát (kissé elterül, így kisimul a felülete is)
8. addig folytatjuk, amíg minden massza elfogy, majd félretesszük pihenni a tepsi(ke)t addig, amíg hozzá tudunk úgy érni egy koronghoz, hogy nem ragad az ujjunkhoz, vagyis bőrréteget képzett (ez a folyamat 30-45 perc, a bőrösödésig kötelező, de utána nem érdemes tovább pihentetni, mert kissé a sütőpapírhoz is képes száradni, így nehezebben emeli fel a talpazat a tetőt, nem lesz egyenletes, hanem ott tör utat magának, ahol nem tapadt le, így egyenetlen lesz a talp)
9. a száradási idő vége felé melegítsük elő a sütőt 160 fokra (gázsütőnél 2-es fokozat) és a középső rácson süssük/szárítsuk a korongokat mérettől függően 12-15 percig (mini macaron), vagy 15-17 percig (normál makaron)
Fontos: a sütési idő a makaron méretétől és a sütőnktől is függ, a legegyszerűbb úgy ellenőrizni, hogy 10 perc után (óvatosan!) benyúlunk a sütőbe és az egyik korong felületét megérintve megmozgatjuk, ha mozog még a talpon, akkor hagyjuk még bent 1-2 perc múlva újra ellenőrizve, ha pedig már nem mozog a talpon, akkor vegyük ki a sütőből (inkább 1-2 perccel tovább maradjon a sütőben, mert, ha nem száradt ki eléggé, akkor összeesik, ahogy hűl)
10. a korongokat hagyjuk a tepsin kihűlni és utána a sütőpapír alá nyúlva óvatosan, körben mozgatva emeljük le, majd párosítsuk össze a hasonló korongokat és töltsük meg tetszőleges töltelékkel

Töltelék:
- mi nagyon szeretjük az édes héjhoz a savanykás tölteléket (zselé, aszalt szilva, lekvár, stb), de különféle krémeket (ganache) is készíthetünk
- az ideális fogyaszthatóság (roppanó kéreg, egységes, krémes belső) a tölteléktől is függ, nedvesebb, lazább töltelék esetén néhány óra múlva, szilárdabb töltelék esetén másnap a legfinomabb (fogyasztás előtt fél órával vegyük ki a hűtőből)
 
A zöld makaron narancszselével lett töltve, a szürkéslila 80g aszalt szilva püré és 4 evőkanál narancszselé keverékével lett töltve.

Praktika:

- ha véletlenül nem lesz tökéletes, akkor akár egészben, akár összemorzsolva kiváló kísérő sütemények (cupcake), fagylalt tetején, vagy kávé mellé

Itt is mi szorgoskodunk:

100% tiszta, természetes, vegán, vegyszer- és pálmaolajmentes, bőr- és környezetbarát, prémium anyagokból készülő, magyar alapkozmetikumok a mindennapi tisztálkodáshoz. 

Tovább...

Dikaron, azaz makaron dióból

Nyitott vagyok az újdonságokra és bár nem követem szükségszerűen a (gasztro)divatot, próbálok képben lenni az újdonságokban.

Így volt ez a szűnni nem akaró makaron mániával is, aranyos, színes, nehezen elkészíthetőnek mondott, sokszor már-már művészi magasságokba emelt mini csodákkal. Azonban részleteiben nem is foglalkoztatott a történet, mert nem szeretem a habcsók jellegű édességeket...

Aztán történt a farsang -és a nálam szűnni nem akaró fánk éhség- közepén, hogy megmaradtak tojásfehérjék, gondoltam, itt az alkalom, hogy összeszedve a bátorságomat, próba-szerencse alapon belevágjak... A szándék rendelkezésre állt, azonban a szükséges mandula(liszt) nem, így első felindulásomban úgy döntöttem, hogy dióból fog elkészülni. Bár menet közben felmerült néhány kérdés, amelyeket rögtönöztem, végeredményben sikerült, ott álltam néhány gigantikusan nagyra sikerült, de makaron előtt :-)
A diós korongokat ugyan kétszer is vissza kellett tennem a sütőbe, mert nem volt megfelelően megsülve és a formázáskor sem számítottam arra, hogy az általam porciózott mennyiségektől ennyire elterül majd a massza, végeredményben ízlett a narancs lekvárral összetapasztott, roppanós burokba zárt puha korongpár.

Mindegyikünk eltüntetett egy-egy darabot, majd megállapítottuk, hogy bár finom, továbbra sem lesz a kedvencünk és ezzel a lendülettel mentek a hűtőbe. Másnap elővettük a megmaradt példányokat és kíváncsian teszteltük, mennyit változtak. Na igen, ekkor kezdtem megérteni, miért-e szenvedély, ugyanis a kötőanyag narancs lekvár valamilyen varázslatos keveréket képezve egybeolvasztotta a két diós lapot és a roppanós réteget meghagyva egy krémes masszát képzett, amely egyszerre volt édes és pikánsan savanyú...

Az biztos, hogy ha lesz maradék tojásfehérje, ezen módon fog hasznosulni :-)


MAKARON DIÓBÓL kb. 15 db kész sütemény

85 g finomra őrölt dió
85 g porcukor (nyers nád)
85 g kristálycukor (nyers nád)
20 ml víz
60 g tojásfehérje (kb. 2 db)

Előkészítés:
- a tojásfehérjéket 1-4 napra tegyük be a hűtőbe érni, lefedve, mert másképp megszárad (nálam 1 napot álltak)
- a makaron készítése előtt minden összetevőt mérjünk ki és készítsünk elő, mert nagyon gyors az összeállítás folyamata és a következő lépések sikerét befolyásolja, ha nincs kéznél a szükséges összetevő
- a diót kávédarálóval lehet finomra őrölni
- a finomra őrölt diót és a porcukrot is szitáljuk át, ne maradjon benne nagyobbacska darab, mert a sütemény felülete nem lesz szép sima
- a tojásfehérjét az összetevők előkészítésekor két egyenlő adagban (30-30 g) osszuk szét, mert két külön fázisban lesz szükség rá

1. készítsük elő a hozzávalókat, a tojásfehérjét mérjük ketté
2. a dió(liszte)t, a porcukorral és az egyik adag fehérjével keverjük össze alaposan
3. a maradék fehérjét tegyük keverőtálba és vegyük elő a habverőt (most kell majd gyorsan dolgozni a 4-5. pontban)
4. közepes lángon főzzünk cukorszirupot a kristálycukorból a vízzel, amíg lobogva forr és kezd besűrűsödni
5. gyorsan verjük félkemény habbá a maradék fehérjét, majd fokozatosan csurgatva a szirupot, alacsony fokozaton verjük keményre a habot
6. a felvert hab felét keverjük a diós masszához (ezzel fellazítjuk), majd óvatosan forgassuk hozzá a maradék habot, amíg homogén masszát kapunk
7. tegyük nyomózsákba, vagy zacskó sarok részébe a masszát (ha zacskóval dolgozunk apró lyukat vágjunk a sarokban)
8. sütőpapírral, vagy szilikon lappal borított tepsire, ujjnyi közöket kihagyva nyomjunk kicsi köröket
9. tegyük félre a tepsit legalább 1 órára, így vékony bőr réteg képződik a korongokon
10. ha letelt a pihentetési idő, 150-160 fok között 15-20 percig süssük a süteményeket (közben a sütőajtó kinyitása nélkül -nálam elemlámpával befelé kukucskálás módszerrel- figyeljük, mert mérettől függ, hogy mennyi ideig kell sütni, ha kisebbek, hamarabb kész), amíg megemelkednek, talpat képeznek (nálam az óriási, 7 cm átmérőjűek 25 percig sültek 155 fokon)
11. hagyjuk a tepsin teljesen kihűlni, majd a papírt megemelve, alulról segítve válasszuk le a süteményeket
12. tetszőleges krémmel, lekvárral illesszünk két korongot össze

Itt is mi szorgoskodunk:

100% tiszta, természetes, vegán, vegyszer- és pálmaolajmentes, bőr- és környezetbarát, prémium anyagokból készülő, magyar alapkozmetikumok a mindennapi tisztálkodáshoz. 

Tovább...