Banános-mazsolás sütemény

Írta Memi péntek, június 24, 2011 Nincs hozzászólás
Sikerült nagyobb adag banánt vásárolnom, mint amekkora a banánevő-kapacitásunk, azonban csak zöldes-sárgán szeretjük és amikor teljesen besárgult, bizony csak tologattuk jobbra-balra :-)
Már majdnem megpecsételődött az utolsó darab sorsa, de szerencsére eszembe jutott, hogy a mákos kevert sütemény alapján készülhetne belőle egy banános változat...

BANÁNOS-MAZSOLÁS SÜTEMÉNY 4 személyre (egészségesebb összetevők)
20 dkg liszt (teljes kiőrlésű gabonából)
5 dkg zabpehely
1 db banán
1 marék mazsola
10 dkg cukor (nád, nyírfa, vagy sztívia)
1 mokkáskanál szódabikarbóna
1 mokkáskanál sütőpor (foszfátmentes)
1 mokkáskanál őrölt fahéj
2 dl tej (gabonatej, de vízzel is készíthető)
1 db tojás (bio, vagy szabadtartású)
1/2 dl olivaolaj (extra szűz)

1. tisztítsuk meg és szeljük apróra a banánt
2. gyújtsuk be a sütőt 180 fokra (4-es fokozat) és vajazzuk, lisztezzük ki a tepsit, majd készítsünk elő egy mérő- és egy keverőtálat
3. a mérőedényben keverjük össze a nedves hozzávalókat (tej, olaj és tojás)
4. a keverőtálban keverjük össze a száraz összetevőket (liszt, zabpehely, cukor, szódabikarbóna, sütőpor, fahéj) adjuk hozzá a felszelt banánt, a mazsolát és öntsük hozzá a nedves összetevőket, majd alaposan dolgozzuk össze
5. öntsük a masszát az előkészített tepsibe és terítsük el egyenletesen, majd a 2. pontban írt hőfokon süssük 30 percig

Praktikák:
- lehet bele gyümölcs és mazsola helyett mákot, majd a kihűlt tésztát házi lekvárral tölteni
- a képen látható sütemény teljes kiőrlésű tönkölyliszttel készült

Napi útmutató: "A mosoly értéke: Semmibe se kerül, de sokat ad. Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele. Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen. Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni." Dale Carnegie