Zabkása

Minden kásák közül is a legkedvencebb a zabkása. A szerelem a legnagyobb kínok között született, amikor hatodik hete nem ettem szilárd táplálékot a négyoldali bölcsességfog műtétem miatt. A család barátjának (aki egyébként az alternatív szakácsművészet mestere) panaszkodtam, hogy ha már pépeset kell enni, legalább tejbegrízt ehetnék (a tej és az apró dara miatt tiltólistás volt a gyógyulás alatt). Ekkor tanácsolta, hogy készítsem zabtejből és zabkorpából, a megszokott ízesítéssel a tejbegrízt, azóta kizárólag így készítem.

Mint minden rosszban, ebben a történetben is számtalan jó volt, ma már főként ezen élményekre emlékszem.

ZABKÁSA 2 személyre (egészségesebb összetevők)

0,5 l víz, vagy gabonatej
5 púpozott evőkanál zabkorpa
2 evőkanál cukor (nád, nyírfa, sztívia, méz, vagy juharszirup)
csipet fahéj

1. a vizet, vagy gabonatejet kis lángon tűzre tesszük
2. beletesszük a cukrot, a fahéjat és ráhintjük a zabkorpát
3. kevergetve főzzük, amíg besűrűsödik

Praktikák:
- tálalhatjuk kakaóval, vagy az egészségesebb változatával: karobporral
- a kása sűrűségét ízlés szerint változtathatjuk, több zabkorpával sűrűbb, kevés víz hozzáadásával hígabb állagú lesz
- ha nagyon sűrű kását készítünk, formában kihűtve házi lekvárral tálalható, puding jellegű desszertként
- a képen látható kása zabtejjel és karobporral készült


Napi útmutató: "Bárhogyan menjen is sorod, ne veszítsd el lelked nyugalmát." Latin közmondás